Ugyan ez esetben a szoftver „félrehallása” vezetett az automatikus tárcsázáshoz (a „Te hívtad a Sheriff-et?!” kérdést „hívd a sheriff-et” felszólításnak értelmezte), de sokat olvashatunk már olyan technikákról, melyek hanganalízissel és szövegértéssel már most képesek felismerni egy konfliktus-helyzetet.

Az ABC News beszámolója szerint az Új-Mexikóban történt családi erőszak esetében igen hasznos volt az otthoni okoseszköz közbelépése. A kiérkező rendőrök a hatóság véleménye szerint tragédiát előztek meg.

Az otthonokba telepíthető digitális asszisztensek folyamatosan "fülelnek" bizonyos utasításokra várva. Ilyen eszközök a Google Home és az Amazon Echo, melyek sok hasznos funkcióval teszik kényelmesebbé tulajdonosaik életét. 

Ugyanakkor nyilvánvaló kérdéseket vet fel az ilyen eszközök alkalmazása, mivel a szóban forgó technikát fejlesztő és üzemeltető szolgáltató kétséget kizáróan hozzáférhet az eszköz által észlelt, rögzített információkhoz – jelen esetben többek között az otthonunkban elhangzottakhoz. És amint azt korábbi cikkünkben kifejtettük, az ilyen információk személyes adatnak minősülnek.

Persze a hozzájárulásunkkal nincs akadálya az ilyen adatkezelésnek sem, ugyanakkor a hozzájárulást minden érintettnek egyedileg kell megadni.

Tehát, az európai ide vonatkozó szabályokat figyelembe véve furcsa helyzetet teremtene, ha valaki minden szabályt betartva próbálna ilyen eszközt alkalmazni magyarországi otthonában. A családtagok részéről még viszonylag könnyen kivitelezhető az egyénenkénti hozzájárulás, de az alkalmi vendégek, látogató rokonok, a kábeltévés és a vízóra leolvasó mind-mind érintett lehet, amikor egy ilyen eszközt alkalmazó család lakásában tartózkodik.

Igen furcsán mutatna a bejárati ajtónk mellett egy feltűnő és világosan megfogalmazott, minden lényeges információt tartalmazó tájékoztató tábla - mert ez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elvárása a hasonló szituációkban -, ilyen kezdettel, például a Google Home alkalmazása esetén:
 
Ugyanis ha ilyen eszközt alkalmaznánk otthonunkban, annak bizonyos funkcióira tekinttel a vendégeink viszonylatában adatkezelőnek minősülnénk, a Google pedig az adatfeldolgozónk lenne. Ennek megfelelően számos adatvédelmi előírásnak kellene megfelelnünk, melyek alól – a látogatóink vonatkozásában – nem mentesít minket a Google adatvédelmi tájékoztatójára és szabályzataira való hivatkozás sem.

Mint a fenti példa is mutatja, kétség kívül rengeteg hasznos funkcióval bírhat egy ilyen eszköz – bár elsősorban nem a fenti helyzetre fejlesztették ki, hanem az otthoni élet kényelmesebbé tételére. Ugyanakkor Orwell-i magasságokban még nem tartunk az életünk behálózásával, tehát (még) mindenki eldöntheti mit tart fontosabbnak az otthonában: a kényelmet és az esetenként valóban hasznos funkciókat, vagy a privát szférája megtartását.

Az adatvédelmen túl egyéb felelősségi kérdéseket is felvet az ilyen technikák alkalmazása, pl. hogy rengeteg texas-i család hogyan rendelt egyszerre babaházat, akaratán kívül. Erről a Forbes magazin cikkét ajánljuk figyelmükbe.

Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában a Google Home digitális asszisztensét jelöltük meg konkrétan, mint a hivatkozott hírben a forrás által említett, a hatóságot automatikusan értesítő eszközt. A forrásként hivatkozott ABC News utólag javította a cikkét, amiben már típust nem említenek, csak otthoni okoseszközként jelölik meg azt.

Forrás: ABC News

Ha érdekesnek találta cikkünket, ossza meg másokkal is! (Ha nem látja itt a Facebook "Megosztás" gombját, akkor Ön még nem engedélyezte a "marketing" kategóriába tartozó sütiket.)

---

A Google Home digitális asszisztens eszközről bővebben az Index cikkében olvashatnak.

Érdekesség: Wikipédia cikk - George Orwell 1984 című könyvéről