Köztudott, hogy mi számít személyes adatnak. Vagy mégsem?

Név, lakcím, születési idő, telefonszám, stb., mindenki tisztában van vele, hogy ezek a személyes adatok. De vajon megáll ez a felsorolás a jog talaján is? Lássuk röviden, tömören. (Olvasási idő: 2 perc.)
A bevezetőben példaként felsorolt adatfajták egyértelműen konkrét személyhez köthetők. Ezek a "személyes adat" kifejezés köznapi értelemben vett jelentésére nagyon jó példák. Ugyanakkor ez a felsorolás nem áll meg az ilyen adatfajták számba vételével az Európai Uniós és Magyarországon hatályos jogszabályok szerint.

A fentieken túl ugyanis személyes adat minden "fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható következtetés", amely "meghatározott, a személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható(!) természetes személyre" vonatkozik.

Mivel a jogi szövegekre igen találó a "részletekben bújik meg az ördög" szólás, ezért lássuk, hol jelezte a jogalkotó azt, hogy a személyes adatok fogalmát a legkiterjesztőbben kell értelmezni. A már eleve tágan megjelölt kategóriákon túl (fizikai, fiziológiai, mentális..) a "jellemző ismeret", illetve a "következtetés" kifejezésekre hívnánk fel a figyelmet, melyeket aligha kell tovább magyarázni.

Így aztán világos is számunkra, hogy gyakorlatilag minden, ami konkrét személlyel kapcsolatba hozható és róla elárul valamit, az személyes adatnak minősül.

Sőt, az "azonosítható" kifejezés használata a törvény hatálya alá tereli az olyan adatfajtákat is, amik önmagukban nem hordozzák a konkrét személy megjelölését, de az adat és a konkrét személy közötti kapcsolat még helyreállítható.

Lássunk néhány példát a tisztánlátás végett:
- szakképzettség
- vásárlásra, vásárlási szokásokra vonatkozó adatok
- sportteljesítmény
- érdeklődési kör
- vagyoni helyzet
- a böngészéshez használt eszköz technikai adatai
- és még sorolhatnánk - alighanem a végtelenségig -, hogy mi minden minősülhet személyes adatnak azzal, hogy az itt felsorolt példákat mint adatokat megalapozó információk szintén személyes adatok. Fentiek közül lássunk egy konkrét példát, magyarázattal:

Egy vásárlás is - amennyiben pl. nagy összegű - konkrét következtetés alapjául szolgálhat az érintett személy vagyoni helyzetére vonatkozóan. Így lesz egy konkrét vásárlást, tranzakciót leíró adatokból is személyes adathalmaz. De a vásárlás tárgya is újabb adattal szolgálhat az érintettre vonatkozóan; elárulhatja szükségleteit, érdeklődési körét, melyekből akár az őt jellemző bensőséges dolgokra is következtethetünk. Ez mind-mind személyes adat, amit konkrét és sokszor bonyolult feltételrendszer betartása mellett lehet csak kezelni.

Mindennek ismeretében talán már kezd is kirajzolódni előttünk, hogy miért jelenik meg egyre több honlapon a sütik használatára vonatkozó figyelmeztetés. Erről részletesebben következő cikkünkben olvashat.

Ha van olyan ismerőse, akinek Ön szerint írásunk hasznos lehet, ossza meg vele!


 

A személyes adat fogalmának törvényi meghatározása itt érhető el:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.)  3. § 1. és 2. pontja