BREAKING: Megvan milyen pornót szokott nézni az egyik német bíró.
Jé. Mégse anonimak az anonim adatok? Hát erről beszéltünk. Mit jelent az, hogy az adat kapcsolata az érintettel helyreállítható? (Olvasási idő: 2 perc.)
A közelmúltban írt a The Guardian egy – általunk igencsak üdvözölt – kísérletről.
Egy német újságíró és egy adatszakértő hárommillió német internetfelhasználó böngészési adatait szerezte be egy csak erre a célra alapított marketingcég mögé bújva, majd megkísérelték az anonim adatok és az érintett felhasználók közötti kapcsolat helyreállítását.
Mit gondolnak, mi történt?
Sikerült nekik.
Többek között azt is sikerült megállapítaniuk egy bíróról, hogy milyen pornóra szokott rákeresni az interneten.
Erősen hiánypótló tett volt ez a kivitelezők részéről tekintettel arra, hogy rohanó világunkban az érintetteknek legtöbbször – érthető módon – nincs türelme jogi fogalmak értelmezéséhez. Így viszont tényszerűen, egyszerűen bemutatták a jelenséget.
Emiatt volt igen indokolt a jogalkotó részéről a személyes adat fogalmának tág meghatározása, a természetes személyek érdekeinek – elsősorban önrendelkezési joguk – védelmében.
Az idevágó rendelkezés az Infotv-ből:
„4. § (3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.”
A tárgyalt esetben bebizonyosodott, hogy nemcsak az adatokat gyűjtő adatkezelő, hanem az adatokat - már anonimizálva - megszerző újságíró és szakértő is képes volt a kapcsolat helyreállítására. Pedig az adatokat gyűjtő szolgáltatók tájékoztatóikban azt írják, hogy már eleve anonim módon gyűjtik és tárolják a böngészési adatokat. Hazudnának?
Ezt semmiképpen nem állítjuk. Egyszerűen arról van szó, hogy az Európai Unió és Magyarország jogszabályai szerint – ahogy az a fent idézett rendelkezésből is látszik – ezek még nem számítanak anonim adatoknak, az adatokat gyűjtő szolgáltatókra vonatkozó jogrendszer (pl. USA) pedig sokkal megengedőbb (még).
A jogalkotó ezért ró kötelezettséget a szolgáltatókra a sütikkel kapcsolatban, és ezért foglalkozunk mi is annyit a sütik által megvalósított adatkezeléssel. Mert – ahogy erre korábbi cikkünkben is utaltunk – ennyire anonimak a „nagy szolgáltatók” által böngészési szokásainkról gyűjtött adatok.
A hivatkozott kísérletről magyar nyelven az Index cikkében olvashatnak.
Ha van olyan ismerőse, akit Ön szerint írásunk érdekelhet, ossza meg vele! (Ha nem látja itt a Facebook "Megosztás" gombját, akkor Ön még nem engedélyezte a "marketing" kategóriába tartozó sütiket.)
A személyes adat fogalmának cikkben idézett kiterjesztéséról szóló törvényi rendelkezés itt érhető el:
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) 4. § (3) bekezdése
Egy német újságíró és egy adatszakértő hárommillió német internetfelhasználó böngészési adatait szerezte be egy csak erre a célra alapított marketingcég mögé bújva, majd megkísérelték az anonim adatok és az érintett felhasználók közötti kapcsolat helyreállítását.
Mit gondolnak, mi történt?
Sikerült nekik.
Többek között azt is sikerült megállapítaniuk egy bíróról, hogy milyen pornóra szokott rákeresni az interneten.
Erősen hiánypótló tett volt ez a kivitelezők részéről tekintettel arra, hogy rohanó világunkban az érintetteknek legtöbbször – érthető módon – nincs türelme jogi fogalmak értelmezéséhez. Így viszont tényszerűen, egyszerűen bemutatták a jelenséget.
Emiatt volt igen indokolt a jogalkotó részéről a személyes adat fogalmának tág meghatározása, a természetes személyek érdekeinek – elsősorban önrendelkezési joguk – védelmében.
Az idevágó rendelkezés az Infotv-ből:
„4. § (3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.”
A tárgyalt esetben bebizonyosodott, hogy nemcsak az adatokat gyűjtő adatkezelő, hanem az adatokat - már anonimizálva - megszerző újságíró és szakértő is képes volt a kapcsolat helyreállítására. Pedig az adatokat gyűjtő szolgáltatók tájékoztatóikban azt írják, hogy már eleve anonim módon gyűjtik és tárolják a böngészési adatokat. Hazudnának?
Ezt semmiképpen nem állítjuk. Egyszerűen arról van szó, hogy az Európai Unió és Magyarország jogszabályai szerint – ahogy az a fent idézett rendelkezésből is látszik – ezek még nem számítanak anonim adatoknak, az adatokat gyűjtő szolgáltatókra vonatkozó jogrendszer (pl. USA) pedig sokkal megengedőbb (még).
A jogalkotó ezért ró kötelezettséget a szolgáltatókra a sütikkel kapcsolatban, és ezért foglalkozunk mi is annyit a sütik által megvalósított adatkezeléssel. Mert – ahogy erre korábbi cikkünkben is utaltunk – ennyire anonimak a „nagy szolgáltatók” által böngészési szokásainkról gyűjtött adatok.
A hivatkozott kísérletről magyar nyelven az Index cikkében olvashatnak.
Ha van olyan ismerőse, akit Ön szerint írásunk érdekelhet, ossza meg vele! (Ha nem látja itt a Facebook "Megosztás" gombját, akkor Ön még nem engedélyezte a "marketing" kategóriába tartozó sütiket.)
A személyes adat fogalmának cikkben idézett kiterjesztéséról szóló törvényi rendelkezés itt érhető el:
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (Infotv.) 4. § (3) bekezdése