Akadálymentességi követelmények

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekkel kapcsolatos új kötelezettségek. 2025. június 23.
2025. június 28. napjától az akadálymentességre vonatkozó új rendelkezések lépnek hatályba. A kötelezettségeket 
- egy új törvény: a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.); 
- valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) június 28-án hatályba lépő új rendelkezései írják elő.

Az alábbi összefoglalóval szeretnénk segíteni a jogszabályok értelmezését. Az összefoglaló írásakor elsősorban az ügyfeleink által folytatott tevékenységekre voltunk tekintettel (webáruházak, online szolgáltatások). 
 


Alkalmazás

Az új szabályokat a 2025. június 28-át követően forgalomba hozott alábbi termékekre, illetve az alábbi fogyasztók részére nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni.

Termékek:
  • számítógépek és operációs rendszerek;
  • fizetési terminálok és bizonyos önkiszolgáló terminálok, mint például a bankjegykiadó automaták, a jegykiadó és utasfelvételi automaták, az interaktív önkiszolgáló információs terminálok;
  • okostelefonok és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyéb fogyasztói végberendezések;
  • az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésre használt, interaktív számítástechnikai kapacitással rendelkező fogyasztói végberendezések (TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak, egyéb online videós tartalmak elérését biztosító készülékek);
  • e-olvasók.
 
Szolgáltatások:
  • telefonszolgáltatások;
  • audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások;
  • a légi, autóbuszos, vasúti és vízi közlekedési szolgáltatások egyes elemei (mint például a webhelyek, mobilalkalmazások, elektronikus jegyek, tájékoztatás és annak eszközei);
  • lakossági banki szolgáltatások;
  • e-könyvek és dedikált szoftverek;
  • e-kereskedelem.

Kivételek az időbeli hatály alól:
  • a hatálybalépést megelőzően megkötött szolgáltatási szerződésekre a szerződések lejáratáig, de legfeljebb 2030. június 28-ig;
  • a hatálybalépést megelőzően szolgáltatás nyújtásához jogszerűen használt termékekkel történő további szolgáltatás-nyújtásra legfeljebb 2030. június 28-ig;
  • archív vagy jellegéből fakadóan nem frissülő online felületekre és médiatartalmakra
    nem alkalmazandóak az új rendelkezések.

Kivételek a tárgyi hatály alól:
  • az online térképek és térképszolgáltatások, feltéve, hogy a navigációs célra szánt térképek esetében az alapvető információkat akadálymentes digitális formában bocsátják rendelkezésre;
  • a harmadik fél tulajdonát képező olyan tartalmak a holnapokon és a mobilalkalmazásokon, amelyeket nem az érintett gazdasági szereplő finanszírozott vagy fejlesztett ki, és nem tartoznak annak ellenőrzése alá.


Feladatok

Általános feladat a munkavállalók folyamatos képzése a termékek és szolgáltatások akadálymentességének megfelelő biztosítása érdekében. A képzési kötelezettség kiterjed a tájékoztatási, a tanácsadási és a reklámtevékenységekre is.

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeket az Aktv. 1. számú melléklete foglalja össze. A melléklet legegyszerűbben a jogszabály szövegében érhető el. Jelen összefoglalónkban a melléklet részletezésétől eltekintünk, mivel a törvény azt megelőző része viszonylag rövid, így a melléklet a fenti linken könnyen hozzáférhető. 

A vállalkozások fenti, akadálymentességi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos kötelezettségeit a szolgáltatásokkal kapcsolatban az Aktv. írja elő, a termékekkel kapcsolatban pedig a Pftv. új rendelkezései.

Tehát a feladatokat mind az akadálymentességi követelményekre, mind pedig az azok teljesítésével kapcsolatos (további) kötelezettségekre vonatkozó rendelkezések írják elő, a tevekénység tárgya (termékkel kapcsolatos tevékenység vagy szolgáltatásnyújtás) szerinti felosztásban. Fontos, hogy a kötelezettségeket a termékértékesítési és szolgáltatási tevékenység alapján kell teljesíteni, tehát ha ugyanazon vállalkozás mindkettőt végzi, akkor a feladatokat a tevékenységeire külön-külön kell értelmeznie.

A vállalkozásoknak tehát a tevékenységeiknek megfelelően teljesíteni kell az akadálymentességi követelményeket és kapcsolódó kötelezettségeket.


Mikrovállalkozások mentesülése

Az Aktv. szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozás mentesül a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények és az azoknak való megfelelés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek alól.

A terméket forgalmazó mikrovállalkozásnak viszont teljesítenie kell a termékekkel kapcsolatos követelményeket, és az azoknak való megfelelés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeket.

Tehát a mikrovállalkozások csak a szolgáltatásokkal kapcsolatos követelmények és kötelezettségek teljesítése alól mentesülnek az Aktv. alapján.

(Mikrovállalkozásnak számít az olyan, 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amely éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)


Mi vonatkozik a webáruházakra?

Fentiekből következően a mikrovállalkozásnál nagyobb méretű vállalkozások által üzemeltetett webáruházaknak (ideértve az online szolgáltatás-értékesítést is) teljesíteni kell a szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó követelményeket, és a kapcsolódó kötelezettségeket. 

A következőkben a mikrovállakozások esetében a méretükre tekintettel előírt kivételszabály alkalmazását vizsgáljuk a webáruházak vonatkozásában.

Az Aktv. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást kizárólag az 1. számú melléklet 4.7. pontjában, a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények között említi. A szövegkörnyezetből az következik, hogy a jogalkotó az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást az annak során megvalósított termékkereskedelemtől függetlenül szolgáltatásként definiálja. Mivel a 3. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak nem kell teljesíteni az 1. sz. melléklet 3. és 4. pontjában foglaltakat, ezért a webáruházat üzemeltető mikrovállalkozásnak nem kell teljesíteni az elektronikus kereskedelemre vonatkozó, az 1. számú melléklet 4.7. pontjában írt követelményeket. Amennyiben a webáruház felületén a mikrovállalkozás szolgáltatást is értékesít, ezen szolgáltatások vonatkozásában a további, szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket sem kell teljesítenie.

Végül a mikrovállalkozásnak nem kell teljesítenie a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeket sem.

Ugyanakkor a webáruházban forgalmazott termékekre vonatkozóan a mikrovállalkozásnak teljesítenie kell mind a termékekre vonatkozó követelményeket, mind pedig ezen követelmények teljesítésével kapcsolatos további kötelezettségeket.

Tehát az online felületen kizárólag szolgáltatást értékesítő vállalkozások esetében teljes mentességet jelent a mikrovállalkozásokra vonatkozó kivétel.

Ugyanakkor a terméket forgalmazó webáruházat üzemeltető mikrovállalkozás termékeket forgalmaz, ezért teljesítenie kell a termékek akadálymentességére vonatkozó követelményeket, és az azok teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeket. Tehát a kizárólag termékeket forgalmazó webáruházat üzemeltető vállalkozások csak a szolgáltatásra (jelen esetben a webáruház felületére) előírt követelmények és az esetlegesen forgalmazott szolgáltatásokra vonatkozó követelmények teljesítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól mentesülnek.


Mentesülés mérlegelés alapján

Az Aktv. 5. § (1) bekezdése szerint az akadálymentességi követelményeket olyan mértékben kell alkalmazni, amely nem tesz szükségessé a termékben vagy a szolgáltatásban jelentős módosítást és nem jelent aránytalan terhet a vállalkozás számára. Ez mérettől függetlenül minden vállalkozásra vonatkozik.

Fontos, hogy ezt a szabályt adott termék vagy adott szolgáltatás vonatkozásában kell értelmezni, nem általános megközelítéssel a teljes tevékenységre.

Ha a vállalkozás a fentiek szerinti feltételre hivatkozik, tájékoztatnia kell az ellenőrző hatóságot, illetve azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek területén a szolgáltatást nyújtja. A mikrovállalkozásoknak nincs ilyen tájékoztatási kötelezettségük.

Az aránytalan teherre viszont nem hivatkozhat az a vállalkozás, amely saját forrásain kívül más forrásból az akadálymentes hozzáférés javítása céljából nyújtott finanszírozásban részesül (például pályázatok).

A vállalkozásnak írásban kell indokolnia és dokumentálnia, miért lenne aránytalan teher az akadálymentesítés. Mérlegelni kell a szervezési, pénzügyi terheket, valamint a fogyatékkal élő személyek várható hasznát. Az értékelés szempontrendszerét az Aktv. 2. melléklete tartalmazza. A termékekkel foglalkozó mikrovállalkozásnak mindezt dokumentálni nem kell, ugyanakkor az ellenőrző hatóság felhívására át kell adnia az értékelés szempontjából lényeges adatokat és információkat.

Az értékelés dokumentációját az adott termék utolsó forgalmazásától vagy az utolsó szolgáltatás nyújtásától számított 5 évig meg kell őrizni, és az ellenőrző hatóság felhívására egy példányát át kell adni.

Az elvégzett értékelés(eke)t legkésőbb 5 évente, de a nyújtott szolgáltatás módosítása esetén vagy az ellenőrző hatóság felhívására is felül kell vizsgálni.


Az akadálymentességi követelmények és a teljesítésükkel kapcsolatos kötelezettségek

Az alábbiakban áttekintjük az akadálymentességi követelményeket és az azok teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségeket.


Termékeket forgalmazó vállalkozások kötelezettségei

Termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények áttekintése a teljesség igénye nélkül (Aktv. 1. sz. mell. 1-2. ill. 6-7. pontja): 
 
  • Használhatóság fogyatékossággal élők számára: a terméket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a fogyatékkal élők is a legnagyobb mértékben igénybe tudják venni (1. sz. mell. 1.1. pont).
  • Tájékoztatás és kezelhetőség: a termékek működéséről és használatáról úgy kell információt közvetíteni, hogy az egynél több érzékszervi csatornán eljusson az ügyfelekhez, illetve az utasításoknak közérthetőnek kell lennie (1. sz. mell. 1.2. pont).
    • A webáruházak vonatkozásában kiemelendő: a termék használatára vonatkozó, honlapon rendelkezésre bocsátott információkat a melléklet 1.2.2. pontja és alpontjaiban írtak szerint kell nyilvánosságra hozni.
  • Felhasználói felület: egyszerű, jól látható, hallható vagy tapintható. Alternatív megjelenítés is szükséges (1. sz. mell. 1.3. pont).
  • Segédeszközökkel való kompatibilitás (1. sz. mell. 1.4. pont).
  • Funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények (1. sz. mell. 6-7. pont): ha a fentiek nem rendelkeznek a termékek kialakításának és előállításának egy vagy több funkciójáról, akkor ezeknek a funkcióknak vagy módoknak akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük az alábbiak szerint.
Legyen használható:
  • látás nélkül/korlátozott látással;
  • színérzékelés nélkül;
  • hallás nélkül/korlátozott hallással;
  • hangképzési képesség nélkül;
  • korlátozott kézi beavatkozással vagy mozgástartománnyal;
  • a fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentésével;
  • korlátozott kognitív képességgel;
  • személyes adatok védelmének biztosításával.

Terméket forgalmazó vállalkozások termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények teljesülésével kapcsolatos kötelezettségei (Pftv. 14/E. §):
 
  • Biztosítják, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.
  • Ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr eleget tett-e a termékkel kapcsolatos kötelezettségeknek (akadálymentességet igazoló dokumentáció és jelölések, használati-kezelési útmutató).
  • Ha a gyártó vagy az importőr nem tett eleget a kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azokat pótolni – csak így hozhatja forgalomba a terméket. 
  • Amennyiben a termék nem felel meg a követelményeknek, és "veszélyes termék", a forgalmazó 
a) haladéktalanul tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt; 
b) gondoskodik a termék hatékony megfelelővé tételéhez szükséges korrekciós intézkedések meghozataláról, ideértve adott esetben a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását is; 
c) tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot is, megjelölve az intézkedések szükségességének okát, a megtett intézkedéseket, valamint azok eredményét; 
d) tájékoztatja azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazta, és részletesen ismerteti különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.


Importőrök termékekre vonatkozó akadálymentességi követelmények teljesülésével kapcsolatos kötelezettségei (Pftv. 14/D. §):
 
  • Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba.
  • A termék forgalomba hozatala előtt meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást és elkészítette a műszaki dokumentációt (Pftv. 1. melléklete szerint), illetve elhelyezte-e a terméken és/vagy csomagolásán/mellékleve feltüntetendő információkat (CE-jelölés, előírt dokumentáció, azonosító, gyártó neve és elérhetőségei).
  • Ha valamely termék nem felel meg, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően erről tájékoztatnia kell mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.
  • A terméken vagy a csomagolásán, vagy a termék kísérő dokumentációján fel kell tüntetniük a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy a bejegyzett védjegyüket és azt a kapcsolattartásra szolgáló címüket.
  • A termékhez használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek magyar nyelven.
  • Biztosítaniuk kell, hogy mindaddig, amíg a termékért felelnek, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a termék megfelelését az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek.
  • Az importőröknek a piacfelügyeleti hatóságok részére öt évig rendelkezésre kell tartaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat (CE-jelölés alapja) egy példányát, és biztosítaniuk kell, hogy a műszaki dokumentációt kérésre a hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.
  • Ha az általa már forgalomba hozott termék nem felel meg az akadálymentességi követelményeknek:
a) haladéktalanul meghozza azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének biztosítása, vagy adott esetben a forgalomból való kivonása érdekében;
b) haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán a terméket forgalmazták, és részletesen ismertetniük kell különösen a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket;
c) nyilvántartást vezetnek az érintett termékekről és az azokhoz kapcsolódó panaszokról.
 
  • Együtt kell működniük az illetékes nemzeti hatóságokkal az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven (információk és dokumentációk átadása és a szükséges intézkedések végrehajtása).

(A kizárólag a gyártókra vonatkozó kötelezettségek részletezésétől jelen összefoglalónkban eltekintünk.)


Szolgáltatást nyújtó vállalkozások kötelezettségei

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy az akadálymentességi követelményeknek való megfelelés akkor is a szolgáltatást nyújtó vállalkozás felelőssége, ha a szolgáltatást vagy annak egy részét harmadik fél alvállalkozóként nyújtja.

Szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények a teljesség igénye nélkül (Aktv. 1. sz. mell. 3-4. és 6-7. pontja):
 
  • Hozzáférhetőség: a szolgáltatást úgy kell kialakítani, hogy mindenki hozzáférjen → tehát biztosítani kell az akadálymentességet és a megfelelő tájékoztatást (1. sz. mell. 3. pont).
  • Kommunikáció: valós időben, világos és több érzékszervi csatornán keresztül érthető, többféle módon kell folytatni (1. sz. mell. 4. pont).
  • A webáruházak vonatkozásában kiemelendő a melléklet 4.7. pontja:
4.7.1. az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről való információszolgáltatás, amennyiben ezt az információt a felelős gazdasági szereplő nyújtja;
4.7.2. a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkciók akadálymentességének biztosítása azokban az esetekben, ha ezek termék helyett valamely szolgáltatás részét képezik, mégpedig úgy, hogy azokat érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil módon jelenítik meg;
4.7.3. érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil személyazonosítási módszerek, elektronikus aláírások és fizetési szolgáltatások biztosítása.
 
  • A webáruházat üzemeltető mikrovállalkozás ezek alól kivétel (3. § (3) bek.; 1. sz. mell. 4 pont.)
 
  • Funkcionális teljesítményre vonatkozó követelmények (1. sz. mell. 6-7. pont): Ha a fentiek nem rendelkeznek a szolgáltatások nyújtásának egy vagy több funkciójáról, akkor ezeknek a funkcióknak vagy módoknak akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük az alábbiak szerint.
Legyen használható:
  • látás nélkül/korlátozott látással;
  • színérzékelés nélkül;
  • hallás nélkül/korlátozott hallással;
  • hangképzési képesség nélkül;
  • korlátozott kézi beavatkozással vagy mozgástartománnyal;
  • a fényérzékenység által okozott rohamok kockázatának minimálisra csökkentésével;
  • korlátozott kognitív képességgel;
  • személyes adatok védelmének biztosításával.

Szolgáltatást nyújtó vállalkozások szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények teljesülésével kapcsolatos kötelezettségei (Aktv. 6. §):
 
  • Biztosítják, hogy a szolgáltatás folyamatosan megfeleljen az akadálymentességi követelményeknek. Ennek érdekében figyelemmel kísérik a szolgáltatás biztosítását befolyásoló jellemzők, az akadálymentességi követelmények, illetve a rá vonatkozó harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változását.
  • Ha a szolgáltatás nem felel az akadálymentességi követelményeknek, haladéktalanul meghozzá a szükséges korrekciós intézkedéseket. 
  • Amennyiben a szolgáltatás nem felel meg a követelményeknek, a vállalkozás
    • haladéktalanul tájékoztatja az ellenőrző hatóságot; 
    • azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek területén a szolgáltatást nyújtja;
      ​és a tájékoztatásokban részletesen ismerteti a meg nem felelést és a meghozott korrekciós intézkedéseket.
 
  • Akadálymentességi nyilatkozat közzététele (Aktv. 6. § (1)):
    • A szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak akadálymentességi nyilatkozatot kell készítenie, hogy az általa nyújtott szolgáltatás miként teljesíti az akadálymentességi követelményeket és ezt a honlapján – szóbeli formában is – akadálymentes módon elérhetővé kell tennie.
    • A nyilatkozat főbb tartalmi elemei (3. sz. melléklet):
      • a szolgáltatás általános leírása;
      • a szolgáltatás működésének megértéséhez szükséges leírások és ezek magyarázatai;
      • annak ismertetése, hogy a szolgáltatás hogyan teljesíti az akadálymentességi követelményeket.
    • A nyilatkozat alternatívái (3. sz. melléklet):
      • A megfelelés érdekében a szolgáltató részben vagy egészben alkalmazhat olyan harmonizált szabványokat és műszaki leírásokat, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.
      • A szolgáltatónak rendelkezésre kell bocsátania azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szolgáltatások nyújtásának folyamata és annak ellenőrzése biztosítja a szolgáltatások megfelelőségét az akadálymentességi követelményeknek.
      • A dokumentációt mindaddig meg kell őrizni, amíg a szolgáltatást nyújtja a vállalkozás.

Ellenőrző hatóság

A termékek vonatkozásában
  • a fizetési terminálok és bankjegykiadó automaták, valamint az e-könyv olvasó termékek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság fog eljárni,
  • a közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó terminálok vonatkozásában az adott közlekedési hatóság;
  • az összes többi fent felsorolt termék vonatkozásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el,
 
A szolgáltatások vonatkozásában
  • a lakossági banki szolgáltatások, az elektronikus könyvek és dedikált szoftverek, valamint az e-kereskedelmi szolgáltatások esetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el;
  • a közlekedési szolgáltatásokhoz kapcsolódó információtechnológiai szolgáltatások vonatkozásában az adott közlekedési hatóság;
  • az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások körében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala fog eljárni.

Az NMHH országos illetékességgel, a fogyasztóvédelmi hatóság pedig a termék vásárlásának, illetve a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi szerve útján jár el a fent meghatározottak alapján. 


Szankciók

Az ellenőrző hatóság hiányoság feltárása esetén figyelmezteti a vállalkozást, és határidő kitűzése mellett kötelezi a megfelelő korrekcióra. Amennyiben a vállalkozás nem működik együtt a hatósággal és nem teljesíti a kötelezettségeit, közigazgatási bírsággal sújtható.

KKV-nál nagyobb méretű és százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a kiszabható bírság összege tizenötezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.

KKV kategóriába tartozó vállalkozásra a bevételétől függetlenül, valamint a százmillió forint vagy annál kevesebb nettó bevétellel rendelkező nagyobb vállalkozásra tizenötezer forinttól ötszázezer forintig, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig terjedő összegű bírság szabható ki.

Termékkel kapcsolatosan feltárt hiányosságok esetén a hatóság a vállalkozást arra is kötelezheti, hogy vonja ki az érintett terméket a forgalomból, illetve hívja vissza az érintett termékeket, továbbá a hatóság betilthatja vagy korlátozhatja a termékek forgalmazását.
 
A fogyasztók az ellenőrző hatóság és a bíróság előtt is eljárást indíthatnak az akadálymentességi követelmények érvényesítése érdekében, nagyobb számú érintett esetén érdekképviseleti szervezet is megteheti ezt.